2017. augusztus 8., kedd

ISS átvonulás

Ma este fél 9-kor, ami GMT 18:30 kivittem a binokuláromat a szabad ég alá. Egy próbát akartam tenni, valyon mit találok? Semmi, még túl világos volt ahhoz, hogy egyetlen csillagot is felfedezzek. 
Azazhogy mégsem. 
Délen megpillantottam egy fényes csillagot, de mivel ő volt az egyetlen, nem tudtam beazonosítani. Gyorsan segítségül hívtam egy alkalmazást, a Star Chart-ot, ami egy kis pozicionálás után már mutatja is az égbolt csillagait.

Altair, a Sas csillagkép legfényesebb csillaga volt tehát az első találatom.


Egyből eszembe jutott, hogy a Vega (Lant csillagkép) a legfényesebb, akkor őt is látnom kell. 
Meg is lett. Magasan a fejem felett fényesen ragyogott.


 És innen már könnyen megtaláltam a kedvencemet, a Hattyú csillagképet,
vagyis egyenlőre a Deneb nevű csillagát.


Sikerült megtalálnom a Nagy nyári háromszöget

Körülbelül GMT 18:45-kor, szinte pontosan felettem megjelent, és átvágott az égen egy fényes objektum. Sokkal fényesebb volt, mint bármelyik csillag. Hangtalanul haladt, vagyis csakis egy műhold, vagy az ISS lehetett. Tableten egy gyors keresésé, és az ISS Nemzetközi űrállomás oldalán már követhető is az útvonala. Valóban az ISS volt, amit láttunk.

ISS Nemzetközi űrállomás




Délkelet felé száguldott, és amint elérte a horizontot jelentő magas fákat, már a Fekete-tenger felett haladt. Hihetetlen volt ezt felfogni, mert ha még látom az égen, mégis hogy lehet már ekkora távolságra. GMT 18:50-kor már Törökország felett járt. Idelent órákat utazunk csak a szomszéd megyébe, de odafent más a helyzet. Az ISS 1,5 óra alatt megkerüli a Földet, és újra látható. Ha nem is pont felettünk, de Franciaország-Szicília-Líbia-Egyiptom vonalon igen.

Ha valaki szeretne e-mailben értesítést kapni, mikor is látható az ISS, akkor itt regisztrálhat.


Korrekt. 2017. augusztus 8-án este 8:45. Itt volt. 

Legközelebb újra megcsodálom!



2016. április 16., szombat

Első Nap észlelés

Az első! Igen, vitathatatlanul az első igazi Nap észlelésünk ez a mai. Hiszen a Nap csak napszűrőn át figyelhető meg, és nekünk eddig nem volt ilyen kiegészítőnk.


Ma a Polaris Csillagvizsgálóban az Észlelőszakkör erről szólt, nappali észlelésről, melyhez szükség van szűrőre, így a nap folyamán több is készült. A barkácsoláshoz segítséget is kaptunk, ez úton is köszönöm a segítséget a kedves szervezőknek. Mi egyből dupláztunk, mivel a binokulárra is jól jöhet a szűrő.

Amire szükségünk volt, fekete kartonlap, napszűrő fólia, olló ragasztó, cellux. Először a kartonból egy akkora guriga készült, ami passzol a távcsőre (esetünkben ez egy 6 cm széles, és 2 darab 4 cm széles kartoncsíkból készült henger) , erre került felragasztásra a fólia. Majd egy szélesebb gurigát húztunk az előzőre (8 és 6 cm-esek), ez ki is feszítette a fóliát, és szélesebb pereme védi is azt. A folyamatról kép nem igen készült, csak a kész szűrőt tudom megmutatni.


Nagyon érdekes volt a barkácsolás, de még nagyobb élmény volt a Nap megfigyelése. A szűrőt rá kell húzni a távcsőre, és máris biztonságos az észlelés. Irány a tető! Micsoda látvány!


Még a hét elején hallottam arról a bizonyos napfoltról, ami április 11 óta látható, így még véletlenül sem maradtunk téma nélkül. Bevallom, akkor még nem sejtettem, hogy a hét végére láthatok valamit ebből a jelenségből, mivel alkalom és szűrő sem volt kilátásban.
 De mára nem csak a távcső, de a binokulár is alkalmas Nap észlelésre.


A 25-ös okulárral az egész Napot egészben láttuk, és a nyugati oldalán ott díszlett a folt. Kedd óta tehát majdnem fél fordulatot tett a Nap, vagyis pár napig még biztosan látható lesz. Előkerültek a napészlelő lapok, mi is rajzoltunk. A rajzon látható a folt, és tőle nem messze további négy apró pont.

Érdekes a foltok magyarázata, ugyanis a szűrő előcsalogatja a titkot, amit szabad szemmel ha lehetne sem látnánk. Ugyanis a foltok is vakítóan fényesek, de ezeken a pontokon a Nap felszíne 2000 C-kal alacsonyabb a környező résznél, ezért látszik feltűnően sötétnek.


De nem csak papíron, rajzon sikerült felvázolni a látottakat. Belátom, nagyon egyszerű megoldás, de mi történik, ha a távcső okulárjához odaillesztjük a telefon objektívjét?






Majd egy nagyot váltottunk, a 7,5-ös okulárral igazán jól látható a folt. Nem egyszerű, mert ennél a nagyításnál elég gyorsan kell utána igazítani a Nap mozgásának.





A mai napban volt még valami új. Egy kis webkamera is lapult a táskában, amit már alig vártam, hogy kipróbálhassunk. A kamerát a távcső kihuzatába illesztettük, USB-n keresztül pedig a laptopon már látható is volt a film, felvételre készen. Sajnos a mi kis 90/1250-es Skywatcher-ünkkel túl kicsi a látómező, nem sikerült élesen behozni a foltot.


De volt ott kedves csillagász társ, akinek a távcsövén mégis kipróbálhattuk a működést. A rövid kis videóval csak kísérleteztünk, nem igazán értékelhető, de a kép érdekes. Itt egy Herschel prizmán át láthatjuk a Napot. Ez a prizma csak egy kis részét engedi át a fénynek, így az objektívből ez jut csak el az okulárig, ő maga is egy szűrő. Sokkal kontrasztosabb, élesebb képet kapunk.


Különleges élmény volt ez a mai nap, ha ti is kedvet kaptatok, akkor csak szűrőn át, de nézzétek meg a Napot, és kicsi, a Földnél valójában jóval nagyobb foltját. Még pár napig lesz rá lehetőség. 


2015. szeptember 27., vasárnap

New Horizons- Pluto

New Horizons
A Pluto 2006. augusztus 26-ig a Naprendszer kilencedik, egyben legkisebb bolygójának számított. Ezt követően viszont a Nemzetközi Csillagászati Unió bolygó-meghatározása szerint törpebolygónak tekintjük. Kiderült ugyanis, hogy a Kuiper-övben nála nagyobb objektumok is keringenek, így az Eris után a Pluto a második legnagyobb törpebolygónk.
Plútó mérete
A Naptól mért hatalmas távolsága (aphéliumban 7,3 milliárd km, perihélium 4,4 milliárd km), és apró mérete (1185 km-es sugara a földének 19%-a) miatt még a Hubble űrtávcső is csak homályos képeket tudott készíteni róla.
Pluto, készítette a Hubble űrteleszkóp

A New Horizons amerikai űrszonda küldetése volt tehát, hogy elérje és feltérképezze a Plutot és holdjait, majd tovább haladva a Kuiper-öv néhány objektumát is megvizsgálja. Mindezt még akkorra tervezték, amíg nem fagyott a Pluto légköre. 1989-ben volt Nap közelben, azóta eliptikus pályája miatt folyamatosan távolodik, és csak 2247-ben lesz újra nap közelben.

2006. január 19-én indították el a szondát az Atlas-5 hordozórakéta fedélzetén. Útja során a szonda hibernált állapotban haladt, de rendszeresen futtattak rajta teszteket, ellenőrízték a műszerek állapotát.

Atlas-5
A Jupitert 2007. február 28-án közelítette meg, kihasználva a gravitációt, egy hintamanőverrel haladt tovább.
Jupiter

2015. január 15-én kezdte meg a Pluto rendszer megfigyelését, majd 2015. július 14-én haladt el a Pluto mellett, folytatva útját a Kuiper-övben.
Az űrszonda rengeteg adatot, képet küld a Földre, de a hatalmas távolság miatt az adatok lassan érnek ide, egy 2,1 méter átmérőjű parabolaantenna felel a rádiójelek továbbításáért.
Pluto
Charon

New Horizons útja

Forrás: Wikipédia-Pluto  Wikipédia-New Horizons


A korábbi Magellan űrszonda mellett most egy kis 1:25 méretű New Horizons is lebeg a nappalinkban, a modell összállítása Talabér Gergely munkája.






2015. szeptember 25., péntek

Pluto 3d-ben

Hogy miben volt az idei év igazán különleges?
Nekem személy szerint fantasztikus élmény volt látni, miként jutunk el egy űrszonda segítségével egészen a Plutoig, Naprenszerünk kedves törpe bolygójáig.
Így távolból is érdekes volt követni az eseményeket, csodálni az újabb és újabb éles fotókat, bemutatkozik nekünk ő, aki eddig rejtette igazi arcát.

A New Horizons űrszondát 2006. január 19-én indították útjára, mígnem idén, csaknek 9 éves út után, 2015. január 15-én kezdte meg figyelni a Plutot, és holdját a Charont. Mintegy 4,88 milliárd kilóméter megtétele után, végül 2015. július 14-én haladt el a törpebolygó mellett, az adatokat és képeket pedig azóta is küldi a Földre.
New Horizons
Igazán kivételes helyzetben volt Brian May, a Queen együttes gitárosa, aki egyébként maga is asztrofizikus, hiszen egy hosszú hétvégét tölthetett a New Horizons csapatával. Nem is csodálom, hogy élete legszebb születésnapi ajándékaként jellemezte ezt az ott töltött időt. Jelen volt, mikor sikerült letölteni az első két teljes bolygó képet a Plutoról. Közreműködhetett egy stereo kép elkészítésében, amihez nem kell más, mint ugyanarról az objektumról, de két eltérő nézőpontból készített fotó. Ez történik velünk minden pillanatban, hiszen két szemünk ugyanazt a dolgot látja, de egy kicsit eltolva. Így ez a két kép egy megfelelő szerkezettel nézve kirajzolja előttünk a Pluto 3d képét.
Nekem is sikerült a képet átalakítanom, mindenféle segédeszköz nélkül. Igaz, így én három bolygót láttam, és nem is volt éles a kép, de a háromdimenziós hatást elértem. Hogy mit kell tenni? Bandzsítani egy kicsit. Ha a két bolygó közötti fekete rész mögé próbálunk nézni, elkezd megduplázódni a szemünk előtt a kép, és amikor három bolygót látunk a négy helyett, összeáll a kép.
Persze egy ilyen sztereo nézőkével látható igazán a Plútó, szinte érinthető közelségben. Stereo néző