2015. szeptember 27., vasárnap

New Horizons- Pluto

New Horizons
A Pluto 2006. augusztus 26-ig a Naprendszer kilencedik, egyben legkisebb bolygójának számított. Ezt követően viszont a Nemzetközi Csillagászati Unió bolygó-meghatározása szerint törpebolygónak tekintjük. Kiderült ugyanis, hogy a Kuiper-övben nála nagyobb objektumok is keringenek, így az Eris után a Pluto a második legnagyobb törpebolygónk.
Plútó mérete
A Naptól mért hatalmas távolsága (aphéliumban 7,3 milliárd km, perihélium 4,4 milliárd km), és apró mérete (1185 km-es sugara a földének 19%-a) miatt még a Hubble űrtávcső is csak homályos képeket tudott készíteni róla.
Pluto, készítette a Hubble űrteleszkóp

A New Horizons amerikai űrszonda küldetése volt tehát, hogy elérje és feltérképezze a Plutot és holdjait, majd tovább haladva a Kuiper-öv néhány objektumát is megvizsgálja. Mindezt még akkorra tervezték, amíg nem fagyott a Pluto légköre. 1989-ben volt Nap közelben, azóta eliptikus pályája miatt folyamatosan távolodik, és csak 2247-ben lesz újra nap közelben.

2006. január 19-én indították el a szondát az Atlas-5 hordozórakéta fedélzetén. Útja során a szonda hibernált állapotban haladt, de rendszeresen futtattak rajta teszteket, ellenőrízték a műszerek állapotát.

Atlas-5
A Jupitert 2007. február 28-án közelítette meg, kihasználva a gravitációt, egy hintamanőverrel haladt tovább.
Jupiter

2015. január 15-én kezdte meg a Pluto rendszer megfigyelését, majd 2015. július 14-én haladt el a Pluto mellett, folytatva útját a Kuiper-övben.
Az űrszonda rengeteg adatot, képet küld a Földre, de a hatalmas távolság miatt az adatok lassan érnek ide, egy 2,1 méter átmérőjű parabolaantenna felel a rádiójelek továbbításáért.
Pluto
Charon

New Horizons útja

Forrás: Wikipédia-Pluto  Wikipédia-New Horizons


A korábbi Magellan űrszonda mellett most egy kis 1:25 méretű New Horizons is lebeg a nappalinkban, a modell összállítása Talabér Gergely munkája.






2015. szeptember 25., péntek

Pluto 3d-ben

Hogy miben volt az idei év igazán különleges?
Nekem személy szerint fantasztikus élmény volt látni, miként jutunk el egy űrszonda segítségével egészen a Plutoig, Naprenszerünk kedves törpe bolygójáig.
Így távolból is érdekes volt követni az eseményeket, csodálni az újabb és újabb éles fotókat, bemutatkozik nekünk ő, aki eddig rejtette igazi arcát.

A New Horizons űrszondát 2006. január 19-én indították útjára, mígnem idén, csaknek 9 éves út után, 2015. január 15-én kezdte meg figyelni a Plutot, és holdját a Charont. Mintegy 4,88 milliárd kilóméter megtétele után, végül 2015. július 14-én haladt el a törpebolygó mellett, az adatokat és képeket pedig azóta is küldi a Földre.
New Horizons
Igazán kivételes helyzetben volt Brian May, a Queen együttes gitárosa, aki egyébként maga is asztrofizikus, hiszen egy hosszú hétvégét tölthetett a New Horizons csapatával. Nem is csodálom, hogy élete legszebb születésnapi ajándékaként jellemezte ezt az ott töltött időt. Jelen volt, mikor sikerült letölteni az első két teljes bolygó képet a Plutoról. Közreműködhetett egy stereo kép elkészítésében, amihez nem kell más, mint ugyanarról az objektumról, de két eltérő nézőpontból készített fotó. Ez történik velünk minden pillanatban, hiszen két szemünk ugyanazt a dolgot látja, de egy kicsit eltolva. Így ez a két kép egy megfelelő szerkezettel nézve kirajzolja előttünk a Pluto 3d képét.
Nekem is sikerült a képet átalakítanom, mindenféle segédeszköz nélkül. Igaz, így én három bolygót láttam, és nem is volt éles a kép, de a háromdimenziós hatást elértem. Hogy mit kell tenni? Bandzsítani egy kicsit. Ha a két bolygó közötti fekete rész mögé próbálunk nézni, elkezd megduplázódni a szemünk előtt a kép, és amikor három bolygót látunk a négy helyett, összeáll a kép.
Persze egy ilyen sztereo nézőkével látható igazán a Plútó, szinte érinthető közelségben. Stereo néző

2015. szeptember 24., csütörtök

Rajz az űrben

Alexej Leonov: Napfelkelte

Londonban, a Science Museumban több műtárgy mellett kerül kiállításra Alexej Leonov rajza, mely a napfelkeltét ábrázolja, és különlegessége, hogy az űrben készült.

A Naprendszer méretarányos modellje


Nevada kiszáradt tómedrében megépült a Naprendszer méretarányos modellje (Neptunuszig). Mindehhez csupán egy 11,2 km átmérőjű területre volt szükség.
A Napot egy 1,5 méteres gömb jelenti, ehhez képest a Föld akkora csupán, mint egy üveggolyó.
A bolygók pályáját autóval járták be, így rajzolódott ki a Naprendszer.

Naptól számítva 68 méterre (224 ft) található a Merkúr.
Vénusz 120 m (447 láb)
Föld 176 m (579 láb)
Mars 269 m (881 láb)
Jupiter 0,92 km (0,57 mérföld)
Szaturnusz 1,7 km (1,1 mérföld)
Uránusz 3,4 km (2,1 mérföld)
Neptunusz 5,6 km (3,5 mérföld)

Napkelte előtt a Föld pályáján álltak, ahonnan a modell Napja pontosan akkorának tűnt, mint az igazi Napunk.

Bámulatos!

2015. szeptember 23., szerda

Antarktisz az űrből

Forrás: 9gag

Vénusz és a Föld

A természetben minden kapcsolatban áll a geometriával, a csillagászatban is megfigyelhető néhány érdekes összefüggés.
A Vénusz 225 nap alatt kerüli meg a Napot, és 13 vénuszi év megegyezik 8 földi évvel. Ez idő alatt Föld és Vénusz együttállás 5 alkalommal történik, amikor is a Vénusz mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk.
Felrajzolva ezt az 5 alsó, és 5 felső együttállást, egy pentagramot, egy ötágú csillagot kapunk, bár van egy kis csúszás, az egyik csúcs 2 nappal eltér, így nem zár pontosan. Így viszont egy újabb ciklus indul, ez a pentagram 1200 év alatt fordul körbe.
Ezek a számok pedig kiadják a Fibonacci sorozatot: 

1 1 2 3 5 8 13 21 34

1+1=2 1+2=3 2+3=5 3+5=8 5+8=13 8+13=21 13+21=34


video

2015. szeptember 22., kedd

Hold rajz

Észlelő: Talabérné Fodor Éva
Hely: Székesfehérvár
Idő: 2015.09.22. 22:21-22:50
Objektum: Hold
Hold fázis: 1.negyed után 1 nappal
Légköri nyugodtság: 9
Átlátszóság: 5
Fényszennyezés: erős


Rajz: Talabérné Fodor Éva


A Polaris észlelőszakköri részvétel egészen felkeltette az érdeklődésemet a Hold, és a róla készíthető rajzok iránt. Alig vártam, hogy próbát tegyek.
Lakásunk déli fekvésű, így a Hold az első negyedben, majd a Telihold is pont átvonul előttünk. Már ami az esti órákat illeti. Most is itt mosolyog, így kaptam az alkalmon, ceruzákat, vázlatfüzetet elő, elkezdtem figyelni. 
Először bevallom feladtam, nem tudok róla még vázlatot sem rajzolni, nagy falat ez. De kezdjük apránként. Formája: első negyed után. Vannak sötét foltok, a tengerek. Ezeket körülbelül felrajzoltam. Holdtérképen már sokat tanulmányoztam a tengereket, így valami ilyesmi mintát véltem belelátni, szabad szemmel ilyen a Hold, széles, fényes udvarral. Házunk előtti fák lombja szépen keretezte a Holdat.
Nem mondhatnám, hogy a lakásunk egy ideális észlelőhely, mivel a szemközti építkezésről egy lámpa pont bevilágít az ablakunkon. A Hold azonban elég fényes ahhoz, hogy még így is csodálhassam.


Hold túloldala

Forrás: 9gag

2015. szeptember 21., hétfő

A Naprendszer mozgása

video

Érdekes videót találtam, nem csak a bolygók keringenek a Nap körül, e közben a Nap is kering a Tejútrendszer középpontja körül. Egy kör megtétele, vagyis egy galaktikus év 225-250 millió földi évig tart. A Nap 828 000 km/h (230 km/s) sebességgel kering, ami a fény sebességének 1/1300 része (fény sebessége 299792,5 km/s). A fény a Földet az egyenlítő mentén 2 perc 54 másodperc alatt kerüli meg.

Naprendszer kering a Tejútrendszer központja körül

2015. szeptember 19., szombat

Észlelőszakkör a Polaris Csillagvizsgálóban

A Magyar Csillagászati Egyesület idén ötödik alkalommal indította el észlelőszakkörét, melynek az óbudai Polaris Csillagvizsgáló ad otthont. Ez a szakkör a csillagászat minden olyan területét érinteni foglya, ami az észleléssel kapcsolatos, megismerkedhetünk a távcsöves alapfogalmakkal, megtanulhatunk tájékozódni az égi koordináta-rendszerben, valamint az észlelésekről feljegyzéseket készíthetünk, technikákat tanulhatunk a rajzok, fotók készítéséhez. A szakkörről bővebben itt olvashatunk.

Nagyon megörültem ennek a lehetőségnek, annál is inkább, mivel pont belevág abba a tanulási folyamatba, ami engem érdekel. Vagyis szeretném a távcsövet magabiztosabban kezelni, az égen a csillagképek között jobban kiismerni magam, egy-egy objektumot könnyen megtalálni, az észlelésekről tartalmas, képekkel, rajzokkal szemléltetett beszámolót írni.

A mai napon fent jártunk tehát a csillagvizsgálóban, és nagyon jó élményekkel térhettünk haza. Alig várom, hogy kis csillagdánkon újból felállítsuk a távcsövünket, és kémlelhessük az eget. A rajzolás is nagyon megtetszett, előadónk saját rajzaival szemléltetett bemutatója még a kis rajztehetségem mellett is ösztönöz hasonló próba megtételére.
Polaris előadó terem
A mai előadások rávilágítottak, hogy még rengeteg felfedezni való vár ránk, amit nem is lehet azonnal, teljes egészében kiismerni. Csak szépen lassan, csillagról csillagra haladva. 
Számtalan ötletet kaptam, mit is célozzunk meg. A Hold 100-as listája egyből megtetszett, vagyis kezdjük el a Holdat figyelni, a lista első célpontját ha megtaláltuk, akár le is rajzolhatjuk, vagy készíthetünk róla egy fotót. Egyik rögzítési mód sem egyszerű, de gyakorlattal talán vállalható eredményt kapunk. Lunar 100

 
Számomra a csillagképek szabad szemmel is érdekesek, szeretem megtalálni őket, felismerni egy-egy fényesebb csillagukat. Az égbolton való kiigazodáshoz is remek tippet kaptam. Csak kezdjük el ott, amit ismerünk. Göncölszekér, igaz? Mindenki tudja hol is van. A szekér vonalában ott a Sarkcsillag, ami a Kismedve csillagkép része. A csillagkép méretével egyező távolságra ellenkező oldalon ott a Kassziopeia... És így tovább.

Egy kis észlelés is jutott mára, megnézhettük a Napot, nem is csak egy eszköz segítségével. A kupola távcsövén át a látómező egészét befedte a Nap, és kis fekete foltokat láthattunk, melyek közül a legnagyobb csupán négyszer akkora lehet, mint a Föld. A Nap ugyanis 109-szer nagyobb a Földnél. Ezek a foltok binokulárral, szabad szemesen már nem láthatók. Megcsodáltunk még egy hintaló távcsövet, ami kimondottan Nap észleléshez, előadónk saját tervei alapján készült.

Kupolában Nap észlelés
Hintaló távcső Nap észleléshez
Az észlelésekhez lelkesen válogattunk a rendelkezésre álló segédletekből, beszereztünk egy Pleione csillagatlaszt, amit viszont még szeretnék, az egy Holdatlasz, és egy planiszféra, vagyis egy forgatható csillagtérkép.

Ezek után pedig mi a következő lépés? Irány ki az ég alá, nappal vagy éjjel, csak észleljünk, jegyezzük fel, és tegyük is közzé. Hogy miért? Mert lehet ugyan, hogy ez csak a mi személyes élményünk marad, megtapasztaljuk saját szemünkkel az égi objektumok csodáit, de az is lehet, hogy mi leszünk azok a szerencsések, akik valami új, eddig ismeretlen, soha sem látott dolgot tapasztalunk. 

2015. szeptember 9., szerda

Mikroszkóp - Microscopium

A Baktól délre, a Nyilas és a Déli hal között fekszik ez a csillagkép, Nicolas Louis de Lacaille francia csillagász jelölte ki a 18. században. 
Ez a csillagkép a Tejúttól távol található, rengeteg galaxis kutatható itt, számuk több ezer.
Nincs ókori előzménye, mitológiai történet nem kapcsolódik hozzá.

Hogy találom meg

Rövidítés: Mic
Legfényesebb csillag: Gamma Microscopii 4,67
Méret rang: 66
Elhelyezkedés: déli
Szomszédos csillagképek: Bak, Nyilas, Távcső, Hindu, Daru, Déli hal

Térkép
Mikroszkóp


Déli hal - Piscis Austrinus

Mítoszok és legendák

A Bak mellett találjuk a Déli hal csillagképet, mely a Vízöntő korsójából kiömlő vizet issza. Ezt a termetes halat tekintik a Halak szülőjének. Az I. században Ptolemaiosz vezette be.
Legfényesebb csillaga az Alfa Piscis Austrini, vagyis a Fomalhaut, mely nevét az egyiptomi Ízisz istennő tiszteletére kapta, akit egy hal mentett ki a vízből.
A Béta Piscis Austris pedig egy fényes kettőscsillag, 4 és 8 magnitúdójú tagokkal.

Hogy találom meg

A Déli hal déli csillagkép, mégis az északi félteke 53. fokáig látható. Az augusztusi-októberi estéken jár legmagasabban.

Rövidítés: PsA
Legjobb időszak: augusztus-október
Legfényesebb csillaga: Alfa Piscis Austrini (Fomalhaut) 1,2
Méret rang: 60
Elhelyezkedés: déli/egyenlítői
Szomszédos csillagképek: Bak, Mikroszkóp, Daru, Szobrász, Vízöntő

Térkép

Star Chart-Déli hal

Bak - Capricornus

Bak
A Bak a tizenkét állatövi csillagkép legkisebbike, nem különösebben szembetűnő alakzat. Legfényesebb csillaga nem az Alfa jelzésű, hanem a Delta Capricorni, más néven Deneb Algedi (2,9).
Az Alfa Capricorni, vagyis az Algedi vagy Giedi egy kettőscsillag. Az egyik tagja több, mint száz fényévnyire található, egy sárga óriás 3,6 magnitúdóval, társa pedig 4,3-as szuperóriás, majd hétszer távolabbi.

Itt található az M30 gömbhalmaz, ez az ismert halmazok közül a legsűrűbb.


Mítoszok és legendák

A görög mitológiában a kecskeszerű Pán istent jelöli, aki képes volt folyóba ugorva félig hallá változni, így az égen halfarkú kecskeként jelenik meg. Pán figyelmeztette az isteneket egy szörny, Tüphón közeledtére, Zeusz küzdött meg vele, végül legyőzte, tetemét pedig az Etna hegye alá temette. A hegy kitöréseit a szörny tüzes lehelete okozza.

Hogy találom meg

A Bak déli csillagkép, augusztus és október között jár legmagasabban az égen. Déli féltekéről teljes mértékben látható, az északi oldalon viszont csak a 62. fokig.

Rövidítés: Cap
Legjobb időszak: augusztus-szeptember
Legfényesebb csillag: Delta Capricorni (Deneb Algedi) 2,9
Méret rang: 40
Elhelyezkedés: déli/egyenlítői
Szomszédos csillagképek:Vízöntő, Sas, Nyilas, Mikroszkóp, Déli hal


Térkép


Forrás

Star Chart-Bak

Teleszkóp - Telescopium

A csillagképet a francia csillagász, Nicolas Louis de Lacaille vezette be, nevét a csillagászat fontosz eszközéről kapta.

Hogy találom meg

A Távcső csillagkép a Nyilastól délre található, a júliusi-augusztusi nyár estéken jár legmagasabban. Déli csillagkép, de az északi félteke 33. fokáig látható.

Rövidítés: Tel
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillag: Alfa Telescopii 3,5
Méret rang: 57
Elhelyezkedés: déli
Szomszédos csillagképek:  Oltár, Déli korona, Hindu, Mikroszkóp, Páva, Nyilas

Térkép
Star Chart-Teleszkóp

Déli korona - Corona Australis

Mitológia

Klaudiosz Ptolemaiosz görög természettudós vezette be a csillagképet még az I. században. Ez a csillagkép lényegében az Északi korona déli megfelelője. A Nyilas lábánál fekvő koronának, koszorúnak vélték. 
A ősi ausztrál mitológia szerint ez egy kosár, melyből egy gyermek pottyant a földre, és így keletkezett Ausztrália közepén a Tnorala hegy. (Gosses Bluff-kráter)


Hogy találom meg

A Déli korona csillagkép a Nyilastól délre található, a júliusi-augusztusi nyár estéken jár legmagasabban. Déli csillagkép, de az északi félteke 44. fokáig látható.

Rövidítés: CrA
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillag: Alfa és Béta Corona Australis 4,1
Méret rang: 80
Elhelyezkedés: déli
Szomszédos csillagképek: Nyilas, Skorpió, Oltár, Távcső



Térkép

Star Chart-Déli korona

Nyilas - Sagittarius

Nyilas
A nyári éjszakák estéin egy íjász jelenik meg az égen, ő a Nyilas. A Nyilasban Messier 15 objektumot sorol fel, ezzel itt találjuk a többi csillagképhez képhez képest a legtöbbet. 
Az M 8-as Lagúna-köd az egyik legragyogóbb csillagkeletkezési régió az égen, háromszor szélesebb területű, mint a telihold. 

Az M17 íves gázburok, mely már kevésbé könnyen megfigyelhető, ő a Hattyú- vagy Omega-köd, amely a csillagkép északi határán található.

Az M20, Trifid-köd, melyet a sötét porsávok három részre osztanak, nevét innen kapta.


Mítoszok és legendák

Ezt a csillagképet, mely a görög mitológiában a kentaurokhoz kapcsolható, már Mezopotámiában is íjászként látták. A kentaurok vadak és kegyetlenek, közülük egyedül csak Kheirón volt bölcs, és nagylelkű tanítómester. Tanítványait, többek között Akhilleuszt is az orvoslás, az íj, a parittya, a lant művészetére oktatta. Halhatatlan volt, de miután Héraklész véletlenül megsebezte mérgezett nyilával, lemondott a halhatatlanságról, majd Zeusz az égre emelte.

Hol találom meg

A Nyilas déli csillagkép, az északi félteke 44. szélességi fokáig látható. A júliusi-augusztusi estéken jár legmagasabban.

Rövidítése: Sgr
Legjobb időszak: július-augusztus
Legfényesebb csillag: Epszilon Sagittari (1,8)
Méret rang: 15
Elhelyezkedés: déli
Szomszédos csillagképek: Sas, Pajzs, Kígyó, Kígyótartó, Skorpió, Déli korona, Távcső, Hindu, Mikroszkóp, Bak


Térkép


Forrás


Star Chart-Nyilas